A japán vécé egy csoda. Több gombot találni rajta, mint egy repülőgép pilótafülkében.
Természetesen egytől-egyig nélkülözhetetlen a sok mütyür meg jelölés. Mert az ember lánya nyilván használni fogja a nyilvános vécé bide funkcióját, rögtön miután ráült a kívánt hőmérsékletre melegített ülőkére.
Rendkívül kellemetlen, ha azon kell aggódni, hogy a szomszédos fülkében gubbasztó ismeretlen hallja-e, amin dolgozunk éppen, de szerencsére a japánok erre is találtak megoldást: az évszázad csodája, a Hang.
Amikor először jártam japán mosdóban, megkérdeztem Hinát, mégis mire való a hangjegyes gomb. (Arra gondoltam, talán valami lelkesítő zenét játszik, de megnyomni mégsem mertem...) Csupán annyit kaptam feleletként, hogy „a hang miatt van”, és ez bizony a kelleténél többet bízott a fantáziámra.
Hajdanán ugyanis a szemérmesebb hölgyek nemcsak dolguk végeztével, de közben is lehúzták a vécét - tudjátok, a hang miatt. Egy szép napon aztán valami baromi okos ember - talán a kandikamerás felvételeket visszanézve -, felfedezte, hogy ez mekkora pazarlás. S innentől nem sok időbe telt, míg feltalálták a Hangot, a kis hangjegyes gomb gondoskodik a trónolók lelki nyugalmáról. A Hang a vécéöblítést utánozza. Igaz, hogy hangzás alapján tökéletesen megkülönböztethető a valódi vécéöblítéstől, és pont annak hallatszik, ami - egy apró, rossz minőségű hangszórón át lejátszott felvétel, - de ennek is megvan az előnye, legalább mindenkinek jó előre jelezheted, ha fingani készülsz. Jó, az utóbbit visszavonom, a készülék megalkotójában fel sem merült ilyen szennyes gondolat, a csurgás miatt is épp eléggé szégyellje el magát mindenki, az a másik dolog, a nők olyat eleve nem tesznek (kivált a japán nők).
Egyébként azt, hogy a legártalmatlanabb hangról van szó, akkor fedeztem fel, amikor egy szentélykomplexum mellékhelyiségében, a fülkébe léptemkor automatikusan bekapcsolt valami patakcsobogás-féleség. Hát, az nem sok hangot nyomna el.
De elképzelhető, hogy ez utóbbi más funkcót látott el, esetleg motivációként kívánt szolgálni, vagy a szentély illemhelyén hiányzott egy kis spiritualitás, szemben a másik Hanggal, ami ugyebár a hang miatt van. Az már egyenesen predesztinál, mert ha szükséged van a Hangra, akkor be fog következni, és előbb-utóbb tényleg le is húzod a slozit, nincs mese. A japán vécék elképesztően mélyek.